1. Lakódombok (tell-telepek)
Ebbe a kategóriába a többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de vízközeli helyen megtelepedő ember játszotta a főszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét főleg az ott élő emberek házainak omladéka (pl. patics), edénytörmelékei, tűzhelyének maradványai, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Nagy számban keletkeztek lakódombok a késő neolitikumban és a koraközépső bronzkorban Kr.e. 4000-3500, illetve 2600-1500). A telepek nagy számából és méreteiből viszonylag nagy népsűrűségre következtethetünk.
2. Sírdombok (kurgánok)
A régészeti kutatások feltárták, hogy a halmok nagy része rézkori és korabronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglalás kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzi. A kelet-európai síkságon (orosz-ukrán sztyepvidéken) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, kúp (félgömb) alakú dombok. A kurgán név türk-mongol eredetű. Leghíresebbek a szkíta kurgánok (Kr.e. 700-400)
3. Őrhalmok (Vigyázóhalmok, strázsahalmok)
Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és Kelet-Dunántúlon gyakoriak ezek a viszonylag alacsony, földből emelt halmok. Eredetileg nem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében egyre alacsonyabbak lettek. A halmok (általában tell-halmok) között láncszerű összeköttetést biztosítottak. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Ezzel lehetővé tették a jel (fény, hang) továbbítását.
4. Határhalmok
Kialakulásuk és szerepük a megyék, a járások és a települések határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusak az úgynevezett hármas határhalmok. Ezek három településhatárának voltak a jeles pontjai, például a Gergely-halom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras határának találkozásánál. Előfordulnak négyes határhalmok is (pl.: Dombegyházánál a magyar-román határon). A halmok mellett gyakran utak vezettek el, s a lábukhoz csárda települt. A Hortobágyon is átvezető híres sóút melletti Meggyes-határhalomnál épült a Meggyes csárda.
Forrás: Dr. Tóth Albert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.