Homokszállás

A Tiszazug elnevezés újkori eredetű, és alapvetően földrajzi megközelítésű. mint a tájnevek, ez is a térnek az alapvető települési egységnél (város, falu) nagyobb részét jelöli, esetünkben azt a Tisza és a Körös torkolatvidéke által közrezárt területe.A Tiszazug történetére a honfoglalástól 1241-ig nagyon kevés anyag maradt fenn.Bár a tatárjárás az ország lakosságát alaposan megritkította, és a Tiszazugban is név szerint említenek számos pusztát, konkrétan egyiknél sem bizonyítható, hogy 1241-ben pusztult el.
némileg elgondolkodtató viszont, hogy hosszú évtizedekig inkább csak a Tiszazug
garábsápja és nagyrév alatti Tisza menti településeit említik a mind nagyobb számú
oklevelek, bár esetenként itt sem eldönthető, hogy faluról vagy birtokról van-e szó. Kivételként istvánháza (Pócs) említhető, ahol 1333-ban számos határbeli puszta helyet is
felsoroltak. ekkor már lakott helynek tűnik tőle északra gyalu is, ami 1258-ban még,
mint föld, tehát birtok és nem település szerepelt. Talán ezek lehettek az épebben maradt
részek, és némiképp mintha erre utalnának a környező kun betelepülés ismert tényei is.
A keleti jövevények ugyanis nemcsak a Körös déli oldalát (Kunszentmárton) szállták
meg, hanem a táj északi bejáratánál a tiszaföldvári határ jórészét (Homok-Óvirághegy),

sőt azt a török korig Homokszállás néven a kezükben tartották.