2011. február 22., kedd

Homokszállás. "Erről egy 1572-ik évi kamarai öszeirásban feljegyezve találtatik, hogy több Kunszentmárton körül való helységekkel Kolbás-széktől elszakittatott." Ma J.N.K.Szolnok megyében „Homok puszta“ név alatt Tiszaföldvárhoz tartozik.A régi „Kolbáz“ helynévben, valószinüleg az itt először megszállott régi kún nemzetség, vagy ennek főnökének nevével találkozunk, mely hason hangzású a XIII. századbeli Urbaz, Orbaz, Valkaz magyar, s a XIV. századbeli Chamaz, Olaas, Bugaz kún nevekkel, s a már IV. Béla által a kúnoknak adományozott Bars megyei birtokok közül egyik „Colbaz“ nevet visel, mivel tehát e név mindenütt kún birtokoknál fordul elő, azt méltán a IV. Béla alatt beköltözött kúnokkal hozhatjuk kapcsolatba.a 15. században kun és jász nemzetségek közigazgatási-bíráskodási központjai Magyarországon. - Elnevezésük az ítélőszékből ered, bírói székekvoltak, a joghatóságuk alá rendelt népekkel és ter-ekkel. A szászok és székelyek székeihez hasonlóan a kunoknak is 7 széke szerveződött.16. században a török háborúk idején a kunok területe tovább zsugorodott, eltűnt a Csanád megyei Szentelt-szék és a Fejér-megyei Hantos-szék. A Duna-Tisza közi szállások is nagy pusztulást szenvedtek, ezzel magyarázzák a Kiskunság kifejezés kialakulását, szemben a Nagykunsággal, amelyik nem néptelenedett el az első harcok során. Először az egri vár 1558-as összeírása nevezi a megmaradt három Duna–Tisza közi szék lakosságát kiskunoknak és a Tisza–Körös közi Kolbáz-székét pedig nagykunoknak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.