Az Olás nemzetség

Az Olás nemzetség szállásain alakult Kolbaz-szék. Kolbaz falu a mai Kunhegyes határában terült el, s Kolbaz kunról kapta a nevét.
Az Olás nemzetség földjén már a honfoglalástól voltak lakott helyek. István király idejében ez a terület Szolnok megyébe került. A megye a sóút mentén alakult ki, s a szolnoki sórakódótól az erdélyi Szamos völgyéig, a dési sóbányákig nyúlt. E megye lakatlan, királyi birtokaira, a Körös mentére települtek a kunok.
1558-ban 24 települést írtak össze. A falvak két csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartozott Csorba, Móric, Kisújszállás, Tor-másturgony, Tótturgony, Kolbaz, Bocsa, Magyarszállás, Karcag-új szállás, Asszonyszállás, Organdaszentmiklós, Ködszállás, Fábiánsebestyén, Madaras, Kápolnás, Marjalaka.
A másikba tartozott Szentmárton, Bábocka, Öcsöd, Mesterszállás, Homokszállás, Telekszállás, Pohamora, Kába (Túrkeve és Kunhegyes még nem). A két terület közötti érintkezést Nagypó 1392-es kikerülése szakította meg.