2012. február 21., kedd

Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973) Selmeczi László: Adatok és szempontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok megyében

"Homok-Óvirághegy: a sírt 1969-ben dúlták fel homok kitermelés közben. A lelet eg yik megtalálója ŐZE JÁNOS, lakását ( H o m o k, I I. út 42.) a lelőhelytől csupán egy kocsi út választja el, azzal szemközt áll. A leleteket a D a m j a n i ch M ú z e u m ba S Z L A N KÓ I S T V Á N, a T i s z a z u gi F ö l d r a j zi M ú z e u m i g a z g a t ó ja juttatta el. Lelet kivizsgálás­sal a megtalálást követő napon a lelet körülményeket hitelesítettük, a leleteket, valamint az antropológiai és állatcsont maradványokat összegyűjtöttük. A sír aknasír volt. 280 cm mélységből került elő. T á j o l á s a: N y —K 100—105°. A háton fekvő, nyújtott váz jobb oldalán feküdt felszerszámozott lova. A lócsontmaradványokból teljes lóvázra következtethettünk. Koporsó nyomait nem lehetett megfigyelni. Régészeti leletek
1. Karikás csikózabla. A ló koponyájánál került elő. Szár H: 9,2 + 1 0 , 2; karika Á: 5,6 cm.
2. A ló lábcsontjainál kerültek elő a kengyelek. M: 12,7, ü l. 13,5 cm. A kengyelek forma ilag megegyeznek a Kunszentmárton - jaksorérparti sírban talált kengye­lekkel. A kengyelek szárát kovácsolt plasztikus büty­kök díszítik.
3. Hevedercsat. A sírt feldúlók elvesztették.
4. A medencetájékon vaskés, két töredékben. H: 17,5 cm.
5. A koponya alatt és a mellkason ezüst lánc 74 cm. hosszú, drótszálakból font sodrony, két végét henger alakú tubus zárja le és óvja a felbomlástól. A sírleletet a temetkezés módja és a régészeti leletek, elsősorban a kengyel alapján, a 1 3. század vége, 14. század vége időhatárok között datálhatjuk. Maga a terület Tiszaföldvár szőlője. A helynév, a hódoltság ideje alatt elpusztult, egykori kun település, Homokszállás nevét tartotta fenn. Homok-szállást az 1571-es szolnoki defter mint falut írja l e. Még 1571-ben sem volt temploma. A defter 16 fej adóra kötele­zettet sorolt fel, egyikük — Csöbök Mihály — a defter keletkezésének időpontjában is őrizte eredeti kun nevét. A kun sírlelet valószínűsíti számunkra, hogy a kunok vezetőrétege Magyarországra költözésük első másfél századában őrizte a nomád temetkezési szokásokat. "
Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973) Selmeczi László: Adatok és szempontok a kunok régészeti kutatásához Szolnok megyében